[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató] | [ Alapfogalmak >> ] |
[ < Utolsó simítások ] | [Fel: Utolsó simítások ] | [ Cím és más adatok megadása > ] |
3.4.1 Művek szervezettebbé tétele változók segítségével
Amikor a fentebb tárgyalt elemeket hosszabb művekké kombináljuk össze, nagyon nagy és összetett zenei kifejezések állhatnak elő. Sok szólam esetén a bemeneti fájlok áttekinthetetlenekké válnak. Átláthatóságukat változók használatával javíthatjuk.
A változók (másnéven azonosítók vagy makrók) segítségével a komplex zenei kifejezéseket kisebb részekre bonthatjuk. Egy változóhoz a következőképpen rendelhetünk értéket:
dallam = { … }
A dallam
nevű zenei kifejezés tartalma később bárhová beilleszthető.
Ehhez csak egy \
karaktert kell a neve elé írni (\dallam
,
akárcsak egy LilyPond parancs esetén).
hegedű = \new Staff { \relative { a'4 b c b } } cselló = \new Staff { \relative { \clef bass e2 d } } { << \hegedű \cselló >> }
A változók nevei csak betűket tartalmazhatnak. Nem tartalmazhatnak számot, aláhúzást, kötőjelet stb.
A változókat azelőtt kell definiálni, mielőtt még hivatkoznánk rájuk, de később akármennyiszer felhasználhatjuk őket, így pl. könnyebben vihetünk be sokszor ismétlődő szakaszokat. Akár egy másik változó definíciójában is hivatkozhatunk egy korábbi változóra.
triolaA = \tuplet 3/2 { c,8 e g } ütemA = { \triolaA \triolaA \triolaA \triolaA } \relative c'' { \ütemA \ütemA }
Sok más típusú értéket is hozzárendelhetünk egy változóhoz. Például:
szélesség = 4.5\cm név = "Wendy" AÖtösLap = \paper { paperheight = 21.0 \cm }
Tartalmától függően egy változó különböző helyeken használható fel. Az alábbi példa a fenti változókat hasznosítja újra:
\paper { \AÖtösLap line-width = \szélesség } { c4^\név }
[ << Elemi kottaírás ] | [Címoldal][Tartalom][Tárgymutató] | [ Alapfogalmak >> ] |
[ < Utolsó simítások ] | [Fel: Utolsó simítások ] | [ Cím és más adatok megadása > ] |