[ << Elemi kottaírás ]	[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató]	[ Alapfogalmak >> ]
[ < Ütemek ellenőrzése ]	[Fel: Egyszólamú lejegyzés ]	[ Módosítójelek > ]

3.1.2 Hangmagasság és előjegyzés

Módosítójelek
Előjegyzés
Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban

---

[ << Elemi kottaírás ]	[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató]	[ Alapfogalmak >> ]
[ < Hangmagasság és előjegyzés ]	[Fel: Hangmagasság és előjegyzés ]	[ Előjegyzés > ]

Módosítójelek

Fogalomtár: sharp, flat, double sharp, double flat, accidental.

A hangok neve LilyPondban jelzi a módosítójelet is. Például a c mindig c hangot jelez (nem ciszt), az előjegyzéstől függetlenül.

Keresztes hangot a hang neve után közvetlenül is utótagot írva kapunk, bés hangot pedig es-t (asz és esz esetén akár egyszerűen s-t) írva. Értelemszerűen kettős kereszt és kettős bé rendre isis és eses hozzáadásával írható le. Ez a szabály az északi és a germán nyelvek elnevezési hagyományaiból ered. Más megnevezésű módosítójelek használata a Note names in other languages c. fejezetben van leírva.

cis4 ees fisis, aeses

---

[ << Elemi kottaírás ]	[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató]	[ Alapfogalmak >> ]
[ < Módosítójelek ]	[Fel: Hangmagasság és előjegyzés ]	[ Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban > ]

Előjegyzés

Fogalomtár: key signature, major, minor.

Az előjegyzés a \key parancs segítségével állítható be, melyet a hangnem alaphangja és színezete (dúr: \major vagy moll: \minor) követ.

\key d \major
d4 fis a c |
\bar "||" \key c \minor
c,4 ees g b |

---

[ << Elemi kottaírás ]	[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató]	[ Alapfogalmak >> ]
[ < Előjegyzés ]	[Fel: Hangmagasság és előjegyzés ]	[ Ívek > ]

Figyelmeztetés az előjegyzés és a módosítójelek viszonyával kapcsolatban

Fogalomtár: accidental, key signature, pitch, flat, natural, sharp, transposition, Pitch names.

A módosítások, az előjegyzés és az ütemvonalak együttesen határozzák meg, hogy milyen módosítójelek jelennek meg a kottában. A LilyPond forrásfájlban az előjegyzés után is ki kell tenni a megfelelő módosításokat! Ez a viselkedés elsőre zavart okozhat, úgyhogy bővebb magyarázatra szorul.

A LilyPond különbséget tesz a zenei tartalom és megjelenés, azaz a hangzó és a lejegyzett zene között. A módosítás (hogy egy hang fel van-e emelve vagy le van-e süllyesztve) a hangmagassághoz tartozik, így a zenei tartalom része. Az, hogy a kottában a hang előtt szerepel-e egy kereszt, feloldójel vagy bé, a lejegyzéshez tartozik. A kotta lejegyzésének szigorú szabályai vannak, és a módosítójelek előállításánál a LilyPond intelligens módon ezeket a szabályokat követi. A hangmagasságokat a felhasználó határozza meg: mindig azt kell pontosan leírni, amit az ember hall.

Ebben a példában:

\key d \major
cis4 d e fis

egyik hang előtt sincs a kottában módosítójel, de ettől a LilyPond forrásfájlban még ki kell rakni az is utótagokat, hiszen cisz és fisz hang szól.

Ha leírunk egy b-t, azaz egy h hangot, az nem azt jelenti, hogy „a megfelelő vonalra egy kottafejet kell írni”, hanem azt, hogy „itt egy h hang szól”. Pl. Asz-dúrban a h hang elé kerül módosítójel:

\key aes \major
aes4 c b c

Az, hogy minden módosítást külön meg kell adni, csak kevés többletmunkát igényel a begépelésnél, de több előnye van: könnyebb a transzponálás, valamint a konkrét kiírt módosítójelek többfajta rendszer szerint határozhatóak meg. Ezekre a rendszerekre látható néhány példa az Automatic accidentals c. fejezetben.

Lásd még

A kottaírás kézikönyve: Note names in other languages, Accidentals, Automatic accidentals, Key signature.

---

[ << Elemi kottaírás ]	[Címoldal][Tartalom][Tárgymutató]	[ Alapfogalmak >> ]
[ < Előjegyzés ]	[Fel: Hangmagasság és előjegyzés ]	[ Ívek > ]

<< Vissza a dokumentációk jegyzékéhez

LilyPond — Tankönyv v2.24.4 (stable-branch).